A bolygónk képét a tengerek határozzák meg. Földünk több, mint 70%-át víz borítja, ami kb. 80 millió km3. 5 óceán található a Föld felszínén. A tengerfenéken bonyolult domborzati formák alakultak ki. Korallzátonyok is megtalálhatóak, a legnagyobb mindközül a Nagy Korallzátony. Az óceánoknak van öntisztító tevékenységük is.
Az óceánok kialakulása: A kiömlött magmából szivárogtak a gázok, amelyek vízgőzt is tartalmaztak. Mikor a légkör már nem bírt több vízgőzt felvenni, lecsapódott, és nagy esőzések kezdődtek. De elpárolgott az összes csapadék. Ez a folyamat többször megismétlődött.
Az első élőlények baktériumok voltak. A Sztromatolit egy kis kúp alakú képződmény= baktériumtelep.
Egyre több oxigén képződik (a baktériumok termelik), és kiszorítja a metánt, ebből kifolyólag lehűl a bolygó. De képes újra felmelegedni, mert az óceánok mélyén gázok(üvegházhatást előidéző) szivárognak a Föld belsejéből.
Megindul a hegységképződés és a kontinensek vándorlása is.
É- és D-Amerika még nem kapcsolódott össze, így szabadon keveredhetett a Csendes- és az Atlanti-óceán vize. Viszont mikor kialakult a Panamai földszoros, ez a folyamat megszűnt. Kialakult a Golf-áramlat. Északon nagy esőzések voltak, ezért kisebb lett a (akkor még nem) Jeges-tenger sókoncentrációja, így könnyebben befagyott. Létrejött az Északi jégsapka.
Korábban megszűnt a kapcsolat az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között. A Földközi-tenger teljesen elpárolgott. Közben északon egyre terjedt a jégsapka és ellepte az egész Földet. Egyszercsak az Atlanti-óceán vize áttörte a Gibraltári-szorost, és újra feltöltötte a Földközi-tenger medrét. A jégkorszaknak vége lett.
Valószínűleg a távoli jövőben újra össze fognak állni a földrészek egyetlen nagy kontinenssé, ahogy a Föld élete során többször történt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése