Képek gyűrthegységekről és röghegységekről

Gyűrthegységek:

Alpok:

Kárpátok:

Himalája (Mount-Everest):

Andok:

Röghegységek:

Skandináv-hegység:

Pennine-hegység:

Urál:

Német-középhegység:

Earthquakes

1. Where  do earthquakes occur?
   Close to, or on plate margins.

2. What instrument is used to record earthquakes?
   Seismometer, and the energy released is plotted on a seismograph.

3. What is the difference between the Richter Scale and the Mercalli Scale?
   The Richter Scale measures energy teleased.
   The Mercalli Scale measures damage caused (1-12)

4. What caused the Koba earthquake in 1995?
   A movement at a destcuctive plate margin between the Philippine Plate and the Eurasian Plate.

5. What is a tsunami?
   A tsunami is a big wave in the ocean which is formed by an earthquake beneath the seabed. They can cause a large amount of demage in coastal areas.                               

6. It is possible to predict  earthquakes?
   No, it isn't possible. But scientists are searching for the good technique.

Földrengések

Több, mint 1 millióan veszítették életüket földrengésekben. Ez a szám a következő évszázadban megtízszereződik. Egy embert nem tud halálra rázni egy földrengés, a sok áldozatot az épületek összeomlása okozza. Be kell néznünk a Föld belsejébe, ahhoz, hogy megértsük a földrengéseket. A tektonikus lemezek mozgásai okozzák a katasztrófákat. Évente 5 cm-t mozognak és ez hatalmas feszültséget kelt a két szomszédos lemez között. 12 nagyobb kőzetlemez található a Föld felszínén, a találkozásukkor lesznek a földrengések. Ami alatt a rengésfészek (hipocentrum) található, azt nevezzük epicentrumnak. A földrengések megállíthatatlanul terjednek. A világban körülbelül 15 megalopolis létezik, ezek alatt az óriás városok alatt nagy esély van a földrengésre. Ha itt lennének nagyobb földrengések, milliós áldozatok és nagy katasztrófa lenne. 1906-ban, San Francisco-ban és 1923-ban, Tokióban voltak erős földrengések. A földrengések száma a leggyakoribb a Tűz Gyűrűjének nevezett területen. A jövőbeli földrengések megjósolásához meg kell ismernünk a múltbeli katasztrófákat.1960-ban, Dél-Chilében volt az eddig mért legerősebb földrengés, a Richter-skálán 9,5-es erősségű volt, 2000 ember halt meg. Ez a földrengés 1 milliószor erősebb, mint a Hirosimára ledobott atombomba ereje. A legtöbb áldozatot követelő földrengés Kínában volt, 850 000 emberáldozatot követelt. A legtöbb anyagi veszteséggel járó földrengés Japánban volt, 1995-ben, 6,9-es erősségű. Az anyagi veszteség 200 milliárd dollár, azért okozott ennyi kárt a földrengés, mert iparosodott városok közelében történt. Az USA-ban a legerősebb földrengés 9,2-es erősségű volt, Alaszkában, Valdoz városában, a földrengés 7 percig tartott és teljesen lerombolta a várost. San Franciscót 1989. október 17-én egy 7,1 erősségű földrengés rázta meg, ami 15 másodpercig tartott és 63 ember halt meg. 1994. január 7-én egy 6,7-es erősségű földrengés volt a városban. Egy parkolóházba beszorult egy takarító (Salvador), de a tűzoltók sikeresen kiszabadították. A földrengések általában cunamit is okoznak. 2004-ben, Indonéziában volt egy nagy cunami, 200 000 ember halt meg. Mikor Chilében volt a földrengés, Japánban óriási cunami pusztított. A tudósok úgy gondolták, hogy amilyen nagy a földrengés, olyan nagy a cunami is. De ezt egy eset megcáfolta. 1998-ban, Pápua Új-Guineában egy gyenge földrengés volt csak, viszont óriási szökőár. Ez azért volt, mert a földrengés miatt tengeralatti földcsuszamlás volt, és a sziklák és kövek kiszorították a vizet. Felfedezték, hogy Kaliforniához közel is ilyen partvolnal van, szóval bármikor lehet ott is ilyen cunami. A földrengések/cunamik előrejelzéséhez meg kell találni a megfelelő technikát. Egy tudós kitalált egy egyenletet erre, meg tudja mondani, hogy hol és mikor lesz a földrengés, de ez a módszer még nem tökéletes. 2-szer is megjósolt egy földrengést hellyel-közzel. Ha sikerül tökéletesre fejleszteni a módszerét, lehet, hogy előre tudjuk jelezni a földrengéseket.

Robbanásos vulkán

A Krakatau (angolul Krakatoa) vulkanikus sziget Indonéziában, a Szunda-szorosban Jáva és Szumátra szigetei közt.

Fuji

A Fudzsi (japánul: 富士) Japán legmagasabb hegye (3776 m) , az ország egyik jelképe, ezért gyakran előfordul a művészetben.                                                               

Katsushika Hokusai: A nagy hullám     

A hullám és a háttérben a Fuji vulkán kapcsolódik össze azáltal, hogy mindkettőt egy közös formai jegy, a (hulló) fehérség jellemzi: a hullámtaraj habja és a távoli hegyre hulló hó közös megjelenési formája a fehér pöttyök.        

A Honsu sziget csendes-óceáni partján fekszik, A Fudzsi hegy körül öt tó helyezkedik el: Kavagucsi-tó, Jamanaka-tó, Szai-tó, Motoszu-tó és Sodzsi-tó. A hegy a Fudzsi–Hakone–Izu Nemzeti Park része.  

A Fuji tulajdonképpen több rétegvulkán egymásra, illetve egymásba épülése révén jött létre. A legidősebb (kb. félmillió éves) egy eltemetett sztratovulkán(=rétegvulkán), a Komitake; erre települt a Ko (azaz Ó)-Fuji, amely kb. Kr.e. 80 000-10 000 között pár száz éves szünetekkel folyamatosan működött, végül erre a mai Shin (Sin, azaz Új)-Fuji, amely kb. 5000 éve hasonlóképpen hosszú nyugalmi periódusokkal, de lényegében folyamatosan aktív.

A legutóbbi 1200 évben 13 alkalommal működött. Különösen 800-ban volt nagyon heves kitörése, amelynek során 35 napon át folyt a láva a központi kráterből; a lávafolyamok nagy területen ma is tanulmányozhatók. A legutolsó kitörése 1707-ben volt.Oldalain kb. 60 parazitakráter nyílik. A közel tökéletes kúp formájú, 35 km átmérőjű tűzhányó különlegessége, hogy kőzetanyaga bazaltos jellegű.

A Fuji meredek, 20-35°-os lejtőin gyakoriak a csuszamlások, sőt az erdőhatár (2500 m) fölött télen lavinák is sokszor keletkeznek. A lepusztulás mértéke jelentős, a hegy oldalába sokfelé mély eróziós barázdák és völgyek mélyülnek, melyek már a kráterperemen megkezdődnek. A turisták és zarándokok százezrei is szerepet játszanak a nagyon erős erózió kialakulásában. 

Úgy gondolják, hogy először egy névtelen szerzetes mászta meg 663-ban. Mivel ősidők óta szent hegynek számít, a Fuji-hegy környéke tiltott terület volt a nők számára egészen a Meidzsi-korig. A Fuji-hegynek harci hagyományai is vannak: a régi szamurájok a hegy lábánál szoktak volt edzeni, közel a jelenlegi Gotemba városhoz.    
A hegyre felfelé is, lefelé is négy különböző útvonal alakult ki. Tokióból indulva a legnépszerűbb és legkevésbé meredek a Kavagucsiko-Josidagucsi útvonal.          

Aokigahara a hegy lábánál fekvő erdő, amelyhez sok legenda kapcsolódik. Az egyik szerint a hegy sziklái nagy mennyiségű vasat tartalmaznak, ezért az iránytűk itt nem működnek. Ez a legenda teljesen hamis. A japán önvédelmi erők és az amerikai hadsereg rendszeresen tartanak katonai gyakorlatokat az erdőben, és közben ellenőrizték, hogy az iránytűk rendesen működnek. A vasérc által gerjesztett mágneses mező túl gyenge, semhogy zavarná az iránytű vagy az elektronikus berendezések működését. Az erdőben talált barlangok sziklából és jégből vannak, még akkor is, ha a felszínen nyár van. A legenda szerint az erdőt szörnyek, szellemek és manók lakják. Az Aokigahara Dzsukai (a fák tengere), az öngyilkosságok zónája. Az 1950-es évek óta több mint 500 holttestet találtak itt, annak ellenére, hogy a hatóságok az öngyilkosságot tiltó táblákat helyeztek ki.

                                                                 

Mi történne, ha megszűnne forogni a Föld?

                   Mi történne, ha megszűnne forogni a Föld?

Amíg teljesen megállna a Föld, 5 év telne el. Az első napon a hétköznapi életben még észrevehetetlen, de a repülőknek már nem működik a koordinációs rendszere. Később már időeltolódások is észlelhetőek. A Föld eddigi forgása az Egyenlítőhöz tömörítette a vizet( tengerek, óceánok), most ezek a hatalmas vízrétegek elvándorolnak a sarkokhoz. A levegő-a vízzel együtt- is oda kerül. Nagy tengerparti városok, mint például New York vagy Boston, szárazföld fogja körülvenni őket. Földrengések vannak ott, ahol eddig sosem, azért, mert a Föld 3 rétegből áll, és nem egyenletesen lassulnak- gyakorlatilag szétszaggatja magát a Föld belülről kifelé.

Mivel a víz folyamatosan észak és dél felé megy kiszáradtak a tengerek (pl.: Nagy-Britannia Európa része lesz) A kontinensek középső részén nincs levegő és víz, egy  ’’lakható övezet’’ alakul ki a még el nem árasztott földrészen, ahol még lehet levegőt kapni. A napsugárzás is halálossá válik, mert a Föld magja nem forog, így nem gerjeszt mágneses szférát(magnetoszférát) , ami kinn tartaná a káros sugarakat. Most Kansas a legbiztonságosabb hely.

2,5 év múlva már 124 óra lesz egy nap. Az emberek alváshiányban szenvednek, súlyos tüneteik lesznek( látásuk elhomályosul, nem tudják mozgatni az izmaikat).

Az állatokra is rossz hatással van: folyamatosan vándorolnak, mert nem tudnak mit kezdeni a hosszú nappalokkal.

egy új földrész keletkezik az óceánok helyén- megpróbálják ott túlélni a szélsőséges viszonyokat .

4 év elteltével 624 óra egy nap, tehát 13 napos éjszakák és nappalok váltakoznak. A négy évszak megszűnik, felváltja őket két időszak: a világosság=forróság és a sötétség=hideg(-55 C°)

Az állatok és a növények megfagynak, az időjárás kiszámíthatatlanná válik. Az olyan nagyvárosok, mint Chicago és New York elnéptelenednek.

4,5 év múlva 768 órásak a napok( 16 napig van világos és sötét). A bolygónk is teljesen megváltozott: két új óceán jött létre északon és délen és egy óriás földrész kb. a Ráktérítő és Baktérítő között.

Az óceánokban megnőtt a halpopuláció. Az időjárás is stabilabbá vált, viszont sok helyen nincs csapadék, mivel szél sincs.

Egy felfedezőcsoport eljutott az új kontinensre, ott van szél és víz, de nincs semmi, ami megvédhetné az embereket a hidegtől éjszaka.

Már 5. éve annak, hogy lassulni kezdett a Föld forgása, és mostanra megállt. Egy nap egy év alatt telik el. A Föld közepe lakhatatlan. Az időjárás szélsőséges: +55 C° és -55 C° között mozog, éjszaka az óceánok befagynak. Azóta, hogy elkezdődött a katasztrófa 6,5 milliárd ember halt meg.